BLAISE PASCAL (1623-1662)Sehogyan se lehet egyrtelmen a kultrtrtnet egyik vagy msik fejezetbe besorolni, hiszen ez a nagy jelentsg fizikus s matematikus csak jtknak tekintette azokat a tudomnyokat, amelyeknek mlhatatlan rvny trvnyszersgeit llaptotta meg. Filozfiai vitairatai nemegyszer a legeredetibb gondolkods teolgusok kzt jellnk ki a helyt. Megsejtsei odasoroljk a korai pszicholgusok krbe. Torricelli
(ejtsd: -cselli) Evangelista, olasz fizikus, szletett Piancaldoliban 1608 oktber 15-n, meghalt Firenzben 1647 oktber 25-n. Galilei tantvnyai kzl a legnagyobb. Els oktatst anyai nagybtyjtl, Don Jacopo kamalduli szerzetestl nyerte. 1628. Rmba ment, hol Galilei j bartjnak, Castellinek vezetse alatt tanult; a nagy tudomnyu Castelli 1641. Galileinek segdl ajnlotta.
Arkhimdesz
Archimdesz nagysgnak tisztelett jelzi, hogy kijelentseit elhittk mg akkor is, ha az kptelensgnek ltszott. Igy lett szllige az emeltrvnyre alapozott mondsa: "Adjatok egy szilrd pontot s kifordtom sarkaibl a vilgot."Joule, James Prescott (szl. 1818. dec. 24. Salford, Lancashire, Anglia – megh. 1889. okt. 11. Sale, Cheshire), brit fizikus, megllaptotta, hogy az energia klnfle formi, a mechanikai, az elektromos s a henergia lnyegben azonosak, egyik a msikba talakthat. Ilyenformn megalkotta az energiamegmarads trvnynek, a termodinamika els fttelnek az alapjait |