A western nyergek fejl�d�se

�ltal�nos inform�ci� a nyergekr�l (a nyergekr�l �ltal�ban):
A modern western nyergek eredet�r�l �s fejl�d�s�r�l mind a mai napig nem alakult ki egys�ges �ll�spont. Ez a cikk - �ltal�nosan elfogadott n�zetekre t�maszkodva - megpr�b�lja k�vetni a nyergek fejl�d�s�nek �tj�t. Rem�lj�k, tal�ltok �rdekes �s hasznos inform�ci�kat a Shelley Jessop �r�sa alapj�n k�sz�lt cikkben.

A nyergek kialakul�sa

Hogy az ember pontosan mikor domesztik�lta a lovat, az k�rd�ses. Azon is folyik vita, hogy melyik n�pcsoport haszn�lta el�sz�r h�task�nt a lovakat. Tudjuk, hogy a k�naiak, assz�rok �s a perzs�k m�r Krisztus el�tt 3000-ben is k�pzett lovasok voltak.
B�r az indiaiak voltak val�sz�n�leg az els� lovasok, de ahhoz k�ts�g sem f�r, hogy a k�naiak voltak az els� val�di "lovasemberek". A k�naiak m�r Kr.e. 4000-ben haszn�lt�k a lovakat. Bizony�that�, hogy a k�naiak kor�bban �s sokkal sz�lesebb k�rben haszn�lt�k a lovakat, mint b�rmely m�s kult�r�ban. K�n�ban m�r Kr.e. 1000-ben megkezdt�k a l� specializ�lt teny�szt�s�t, k�l�n fajt�kat alak�tottak ki a k�l�nb�z� feladatokra.
A hettit�k Kr.e. 2000 k�r�l a F�ldk�zi-tengern�l m�r sz�les k�rben hasznos�tott�k a lovakat. Harcban is haszn�lt�k lovaikat �s ezzel csat�kat nyertek. Tudom�sunk szerint, a hettit�k hagytak els�k�nt �r�sos eml�keket a l�tart�sr�l �s a l�teny�szt�sr�l. Ez a dokumentum Kr.e. 1600 k�r�lr�l sz�rmazik, a benne foglalt tan�csok a lovak kik�pz�s�r�l ma is ugyan�gy haszn�lhat�ak, mint akkor. Hogy most csak egy p�ld�t eml�ts�nk: a hettit�k szerint a l�nak legal�bb 100 m�rf�ldet kell v�gt�znia, miel�tt a cs�cssebess�g�t k�rn�k ki t�le. A tr�nerek az angol teliv�reket manaps�g is csak k�r�lbel�l 100 m�rf�ldnyi v�gtamunka ut�n k�rik fel teljes sebess�gre.
Egyesek egy szerint az assz�rok voltak az els�k, akik a mediterr�n t�rs�gben nyerget haszn�ltak. Csak a kengyel hi�nyzott err�l a nyeregr�l, de ebben az id�ben m�g senki sem haszn�lt kengyelt.
Az egyiptomiak is munk�ba fogt�k a lovakat Kr.e. 1650 k�r�l, a birodalmuk kiterjeszt�sekor. �rdekes m�don �k nem �rdekl�dtek a lovagl�s ir�nt, ink�bb kocsiztak. Tal�n az�rt nem lovagoltak, mert az akkori lovaik nem hasonl�tottak a mai arab teliv�rekhez.
A Bibli�ban eml�tett nyergekr�l �ltal�ban �gy tartj�k, hogy patrac jelleg� al�t�tek voltak. Az �kori g�r�g�k is haszn�ltak patracot, de gyakran sz�r�n lovagoltak. A r�maiak csak nem sokkal a birodalom buk�sa el�tt kezdtek nyerget haszn�lni. Az amerikai indi�nok h�res lovasok voltak, �s �ltal�ban nyereg n�lk�l lovagoltak. A nyereghaszn�latra val� �tt�r�s jelent�s el�ny�kkel j�rt. A ma ismert nyergek alapt�pus�t val�sz�n�leg Franciaorsz�gban, a korai kereszt�ny �r�ban vagy �zsia sztyepp�in fejlesztett�k ki. Eur�p�ban a nyereghaszn�lat a k�z�pkorban v�lt sz�les k�rben elterjedtt�. A lovagok kalandoz�sai nehezen megval�s�that�ak lettek volna nyereg n�lk�l. A v�ltozatos fajt�k alakultak ki, mint a m�lhanyereg, amelyet teherhord� �llatokon haszn�lnak. teve nyereg, a howdah, amelyet az elef�ntokn�l haszn�lnak �s term�szetesen a hagyom�nyos lovas nyergek. Ezeknek k�t f� t�pusa van, a magyar �s a spanyol. A spanyol t�pus� nyereg, amely azt�n az amerikai cowboyokn�l is elterjed, egy, a lassz� haszn�lat�hoz is sz�ks�ges szarvval van felszerelve. Hogy a nyereg ne mozduljon el a lassz� �ltal keltett er�k miatt, ezek a nyergek k�t hevederrel vannak r�gz�tve. A magyar nyergek, p�ld�nak ok��rt az angol nyergek, a McClellan nyergek �s a galopp nyergek is ebbe a fajt�ba tartoznak, de nem rendelkeznek szarvval. Az angol nyereg p�rn�zott �s a kengyelsz�j is el�r�bb van, mint a p�rn�zatlan spanyol vagy McClellan nyergeken. �szak-Amerik�ban az a n�zet terjedt el, hogy a kem�ny nyereg l�nak �s lovasnak is k�nyelmesebb hossz� t�von. A p�rn�zott nyergek viszont a r�videbb �s alkalmi lovagl�sokn�l el�ny�sebbek. (The Expanded Columbia Electronic Encyclopedia Copyright © 2000.)
A lovasok igen sok�ig sz�r�n �lt�k meg lovaikat, vagy csak egy al�t�tet tettek a fenek�k al�. A lovasok �vsz�zadokon �t sz�r�n lovagolva vad�sztak, h�bor�ztak �s utaztak lovagolva.
Egyes felt�telez�sek szerint a Fekete-tenger mellett �l� szarmat�k t�rzse, tal�lta fel a nyerget Kr.e. 365-ben, a f�m kengyellel �s sarkanty�val egyetemben. A szarmat�k k�zismerten j� lovasok voltak, a lovaikat h�bor�ban is haszn�lt�k. A szarmata t�zim�d� nom�d t�rzs volt, gyakran �ldoztak lovat az isteneiknek. Tal�n a n�i szarmata lovasok inspir�lt�k a g�r�g mes�ket az amazonokr�l, mivel egy�tt lovagoltak harcba a f�rfiakkal. A szarmat�kat a g�tok ig�zt�k le a III. sz�zadban, a mai D�l-Oroszorsz�g ter�let�n. Ugyanebben az id�ben jelentek meg a teve- �s elef�ntnyergek Afrik�ban �s �zsi�ban. A szarmata nyergekb�l fejl�d�tt ki k�s�bb a lovagi nyereg Eur�p�ban. (CBC, Copyright © 1997)
�gy t�nik, t�bb mint 1500 �vig lovagoltak (lovagl� �l�sben) nyeregben, miel�tt kifejlesztett�k volna egy m�dszert, a stabilabb �l�s �rdek�ben. A kengyel korai form�ja az id�sz�m�t�sunk el�tti m�sodik sz�zadban jelent meg Indi�ban. Ez egy egyszer� hurok volt, amelybe a lovas a nagy l�bujj�t helyezte be. Ez csak az �l�s biztons�g�t fokozta, a felsz�ll�sn�l semmi seg�ts�get sem ny�jtott a lovasnak. Egyes kutat�k szerint az els� val�di kengyelt az id�sz�m�t�sunk el�tti els� sz�zadban fejlesztett�k ki K�z�p-�zsi�ban a szarmat�k. Ez a tal�lm�ny nagyon gyorsan elterjedt a K�z�p-�zsiai n�pek k�z�tt, mert gyorsan r�j�ttek, hogy �gy sokkal k�nnyebb nyeregb�l �jazni, nyilazni.
A K�z�p-�zsi�b�l �rkez� t�rzsek, mint p�ld�ul a hunok, hozt�k el Eur�p�ba a kengyelt, ahol l�tt�k, milyen praktikus seg�ts�get ny�jt a lovasnak a stabilabb �l�s �rdek�ben, valamint megk�nny�ti a nyeregbe sz�ll�st. T�ny, hogy az angolokn�l �s a sz�szokn�l is "m�sz�s"-sal kapcsolatos szavakb�l ered a kengyel (stirrup) sz�. V�zas, biztos �l�st ad� nyergekb�l a lovas harcosok j�val nagyobb csap�st tudtak m�rni az ellenf�lre karddal, fejsz�vel, buzog�nnyal vagy l�ndzs�val. (Old World Contacts / Department of History / The University of Calgary Copyright © 2000, The Applied History Research Group)
A western nyergek kialakul�sa
A ma ismert western nyereg els� sorban a spanyol vaquer�k hat�s�ra alakult ki. A k�vetkez� r�sz egy kivonat Donald Gilbert Y Chavez nagyon r�szletesen meg�rt "Cowboyok - Vaquer�k, Az els� amerikai cowboyok eredete" �r�s�b�l.
A t�rt�n�szek j�l ismerik a "western nyereg" jelent�s�g�t. Ami a XX-dik sz�zad utaz�inak, dolgoz�inak az aut�, az a western nyereg volt a korai cowboyoknak �s utaz�knak. Henry Ford gy�rtotta az els� aut�kat, a spanyol vaquer�k pedig az els� western cowboy nyergeket. Ilyen �rtelemben mindegy, hogy l�er� van a motorh�ztet� alatt, avagy l� a cowboy alatt, a nyereg = vezet� �l�s.
Amit mi "western nyeregnek" h�vunk, azt az amerikaiak a XIX. sz�zad els� fel�ben ink�bb "spanyol nyeregnek" mondt�k. Az amerikaiak akkoriban �ltal�ban a "spanyol" megk�l�nb�ztet� jelz�t haszn�lt�k az �j Spanyol-Mexik�ra �s tartom�nyaira: Texasra, �j-Mexik�ra �s Kaliforni�ra. Ott az �j-vil�g k�zpontj�b�l, k�l�n�sen Mexik�b�l (amely akkoriban mag�ban foglalta a mostani �j-Mexik�t) sz�rmazik a western nyereg �s itt fejl�d�tt tov�bb. A XIX. sz�zad kezdet�n az �j-Mexik�i lovasok nyerg�nek fav�za tulajdonk�ppen megegyezett a mai western nyereg�vel. Amikor a spanyolok elhaj�ztak nyugatra 1492-ben, k�t alap nyeregst�lust vittek �t Amerik�ban a lovakkal:

La Estradiota                                                            La Jineta
spanyol harci nyereg                               muzulm�n k�nny�lovass�gi nyereg

Nyugat-Eur�p�ban a XI. sz�zaddal bek�sz�nt a lovagkor. A lovagi nyereg (la estradiota) k�t merev �vb�l �llt, a h�ts� a lovas medenc�j�t t�masztotta, ezeket fa f�z k�t�tte �ssze. A nyereg mindk�t oldal�n, alul-fel�l ki volt p�rn�zva. A nyeregk�pa magasan a lovas el�tt emelkedett, hogy v�dje a lovag gyomr�t az ellens�g l�ndzs�j�t�l. A h�ts� k�pa el�g magas volt ahhoz, hogy a lovas, ha les�jtanak r�, ne zuhanjon h�tra a l� m�g�, �s mivel el�g k�zel volt az els� k�p�hoz, biztos �l�st ny�jtott.
Az 'la estradiota' �s a 'la jineta', valamint az ezek alapj�n k�sz�lt, st�lusban hasonl� nyergek voltak azok, amelyekb�l a vaquer�k az els� amerikai nyergeket saj�t ig�nyeik �s elgondol�suk alapj�n elk�sz�tett�k. A kutat�sok viszonylag j�l nyomon tudt�k k�vetni, mik�nt alakult ki a western nyereg. De mivel D�l-Amerik�b�l �s Mexik�b�l 1521-1821 k�z�tt nem maradt fent ezzel kapcsolatos �r�sos eml�k, ez�rt csak n�h�ny illusztr�ci�b�l �s irodalmi m�b�l lehet k�vetkeztetni az estradiota, jineta �s vaqeuro nyeregt�pusok alakul�s�ra, ez�rt a t�ma autentikus szak�rt�i a mai napig vit�ban �llnak egym�ssal az els� vaquero nyereg pontos kin�zet�t illet�en.
A mond�s alapj�n, mi szerint a sz�ks�g a tal�lm�nyok anyja, val�sz�n�s�thet�, hogy nagyon sokan kezdtek nyereg fejleszt�sbe, �s mindannyian a spanyol la estradiota �s a la jineta nyergekb�l indultak ki, ezeket eg�sz�tett�k ki a saj�t tapasztalataik szerint, hogy jobban megfeleljen a helyi sivatagos viszonyoknak - �gy fejl�d�tt a spanyol amerikai, k�s�bb mexik�i, majd v�g�l az amerikai western nyereg.
Az els� v�ltozatokon nem volt nyeregszarv. Az csak a spanyol �s mexik�i vaquer�k ig�nye nyom�n jelent meg. Kezdetben a vontatand� �llatokat a l� fark�hoz k�t�tt�k. Val�sz�n�, amikor birk�n�l nagyobb �llatokkal dolgoztak, a lassz�t ink�bb a nyereg els� heveder�t r�gz�t� "D" karik�hoz r�gz�tett�k. Mivel ez a m�dszer nem volt el�g hat�kony, n�h�ny tal�l�kony vaquero egy nagy, fagum�s szarvval ell�tott nyeregv�zat k�sz�tett; ezt manzan�nak, azaz alm�nak h�vt�k. A ter�let m�sodik korm�nyz�ja, mint "la silla vaquero" eml�ti az �j nyeregszarvval ell�tott, lassz�z�sra kialak�tott vaquero nyerget. V�lem�nyem szerint ez a nyeregszarv csak egy hib�s nyeregv�znak k�sz�nhet�en sz�letett. Az els� spanyol st�lus� (Livingston) nyergen m�g nem volt szoknya �s fender. Russell Beatie "Nyergek" c�m� k�nyv�ben az �rta err�l a t�pusr�l "... ez a korai spanyol nyereg 200 �vig volt haszn�latban, csak kisebb v�ltoztat�sokat v�geztek rajta.".
A XVII. sz�zad elej�re a m�dos�tott jineta nyergeket haszn�lt�k Mexik� gyarmat els� lovasai �s tov�bbfejlesztett�k egy speci�lis nemzeti fajt�v�: la silla vaquero mexicana. Ez a XIX. sz�zad k�zep�re v�lt h�ress� az amerikai (vad)nyugaton, mint vaquero- vagy mexik�i cowboy nyereg. Ennek ter�lett�l vagy csak a haszn�l� ig�nyeit�l f�gg�en rengeteg v�ltozata volt. Az egyik vari�ci�t "la silla charranak" vagy charro nyeregnek nevezt�k. A korai mexik�i nyergek hat�sa nagyban �rezhet� az amerikai Santa Fe t�pusokon is. Richard Ahlborn a "Western Words" c�m� k�nyv�ben ezt �rta: "a XIX. sz�zad korai �vtizedeiben kialakult �s sz�les k�rben elterjedt a mexik�i (vaquero) nyereg �ltal�nos form�ja, majd pedig r�gi�nk�nt rengeteg egy�b m�dos�t�son ment kereszt�l. A vaquero nyereg el�fut�ra volt a nyeregnek, amely p�ld�ul dupla sz�jazat�val k�l�nb�zik el�dj�t�l.

Fentr�l le: Charro, Santa F� �s Texas st�lus� nyergek

A nyeregszarv
Texasban sok els� gener�ci�s angolsz�sz cowboynak hi�nyzott a h�velykujja. Ugyanis a kezd� angolsz�sz texasi cowboy nem volt k�pes �gy a nyeregszarvra k�tni a lassz�t, mint gyakorlott mexik�i vaquero, akit�l tanult. Aki nem tudta a meglassz�zott borj� k�tel�t �gy r�csavarni a szarvra, hogy id�ben kih�zza a h�velykujj�t a k�t�l �s a szarv k�z�l, miel�tt a borj� szorosra r�ntan�, az bizony elveszte az ujj�t. Ez�rt ink�bb saj�t texasi lassz�z�si technik�t alkalmaztak, ahol el�sz�r a szarv k�r� k�t�tt�k a k�telet, �s csak ez ut�n lassz�zt�k meg az �llatot. Ennek ellen�re, ha elv�tve is, de m�g tal�lkozhatunk olyan cowboyjal aki hasonl� m�don vesztette el a h�velykujj�t. Az els� f� v�ltoz�s a tipikus mexik�i nyergen 1875 ut�n jelent meg a charr�k - mexik�i lovasok akik elk�telezett h�vei voltak a mexik�i lovas st�lusnak, �s igyekeztek meg�rizni a trad�ci�kat - egy csoportj�nak hat�s�ra. Nekik k�sz�nhet�, hogy a charreria Mexik� nemzeti sportja lett �s m�ra szerves, hagyom�nyos r�sze a kult�r�juknak, illetve az Egyes�lt �llamok �szaknyugati r�sz�n is elterjedt.
A Vadnyugat n�pszer�s�ge nagyban k�sz�nhet� Buffalo Bill Codynak, aki 1883-ban kezdte izgalmas turn�j�t Amerik�ban �s szerte a nagyvil�gban. Az � vadnyugati showj�ban olyan d�szes felszerel�sben lovagoltak a r�sztvev�k, amilyet senki sem haszn�lt azel�tt a cowboyok k�z�tt. A show azonban olyan meggy�z�en festette le a hat�rvid�k �letet, hogy a d�szes felszerel�sek, rojtos ruh�k beleolvadtak a r�gi� kult�r�j�ba, s a cowboyok is maguk�v� tett�k ezeket a jelmezeket.

Buffalo Bill Show Posters
Copyright © 2001 Montie Montana Jr. (www.buffalobill.com )

A hadsereg hat�sa a western nyeregre
B�r a katonai modellek sokkal ink�bb a haszn�lhat�s�gra �p�ltek, de ugyan�gy v�ltoztak a kultur�lis hat�sokra. Bizonyos id�szakokban d�szesebb kivitelben k�sz�ltek, k�s�bb egyszer�bbek lettek, az aktu�lis divat, a nemzeti �ntudat hat�s�ra, vagy �ppen �s a hadseregben uralkod� felfog�s szerint. A katonai modellek nyom�n sok v�ltoz�s t�rt�nt a civil nyergeken is.
Kezdetben az amerikai katonai nyergek csup�n az angol �s francia felszerel�s m�solatai voltak. Ahogy terjeszkedtek nyugatra, a lovass�g elk�pzel�si, a k�r�lm�nyek �s a sz�ks�gletek is v�ltoztak. Ezzel egy id�ben egyre gyakrabban tal�lkoztak a spanyol kir�lys�g el��rseivel. A spanyol nyergek �s technik�k a m�rokt�l sz�rmaztak, a keresztes h�bor�k idej�b�l, j�l adapt�lt�k h�d�t�saik sor�n �s j�l haszn�lhat� volt a helyi viszonyok k�zt is. A XIX. sz�zad els� negyed�re a nyergek form�ja v�ltozott a lovagl�s koncepci�i szerint v�ltozott. A XX. sz�zad els� fel�re, mikor m�r v�get �rtek az indi�n h�bor�k �s m�r nem folytak egy�b harcok sem, az amerikai lovass�g visszat�rt az angol �s francia technik�khoz �s felszerel�sekhez. (Copyright © 1999 "Clinical Observations on the Collecting of Military Saddles" �rta Joseph Sullivan, eredetileg a Texas & Southwestern Collectors' Association Newsletterben jelent meg, The Military Horse Forum - www.militaryhorse.org  )
A McClellan Katonai Nyereg: ahogy m�r annyiszor meg�rt�k, George B. McClellan tervezte ezt a nyerget sok �v munk�j�val. A nyereg t�rt�nete a Kr�mben d�l� h�bor� idej�n kezd�d�tt, ahol McClellan kapit�ny, mint megfigyel� volt jelen a harcok alatt, s alkalma ny�lott megfigyelni �s tal�n tesztelni is a k�l�nf�le idegen hadifelszerel�seket. Ezeket a tapasztalatok �szt�n�zhett�k, amikor sz�les k�r� fejleszt�seket javasolt az U.S. Armynak a felszerel�sek ter�n.
Az M1913-as McClellan M�lhanyereg: Ez az egyedi nyereg sz�ll�tm�nyoz�shoz k�sz�lt (a hadt�p hajcs�rainak), akiknek sz�ks�g�k volt a nyeregszarvra, vezet�k�telekhez stb. Sokan m�sok is ink�bb a m�lhanyerget haszn�lt�k a lovass�gon bel�l a szabv�ny McClellan nyereg helyett. T�bb m�lhanyereg �p�lt a norm�l western t�pus� nyergekre, amelyeket k�s�bb r�vid ideig k�ls� c�gek, mint az R.T. Frazier �s a K.C. Saddlery Company, k�sz�tettek az I. vil�gh�bor� �veiben. Ezek a McClellan m�lhanyergek teljesen m�sk�nt festettek, mint a lovass�gi vagy t�z�rs�gi nyergek, mert �ltal�ban �szv�reken haszn�lt�k �ket. A nyergeken egy csupasz r�z szarv volt, n�gy r�z r�gz�t� gy�r�vel �s k�t l�sz�r vagy moher koncs�val. Ezekre �ltal�ban v�kony f�mkengyel volt felszerelve. (Copyright © The Military Horse Forum - www.militaryhorse.org )

  
Balr�l jobbra: Az els� McClellan 1857-es �s A Modell 1913 McClellan nyereg
Copyright © The Military Horse Forum - www.militaryhorse.org