Ember �s �llat kommunik�ci�ja

Az ember t�rsas l�ny, s mai fejletts�g�nek el�r�s�ben, illetve ahogy sokan (b�r r�szben t�vesen) megfogalmazz�k, az "�llatvil�gb�l val� kiemelked�s�ben" a kommunik�ci�nak rendk�v�l jelent�s szerepe volt. R�gebben - eltekintve a n�pmesei "�llatok nyelv�t�l" - �gy v�lt�k, hogy a kommunik�ci� k�pess�ge az ember egyedi tulajdons�ga, s pontosan ez k�l�nb�zteti meg �t az �llatokt�l. A k�l�nb�z� �llatfajok megfigyel�s�nek, a viselked�skutat�snak k�sz�nhet�en ma m�r tudjuk, hogy valamilyen m�don minden �l�l�ny kommunik�l a k�rnyezet�vel, s ezen bel�l is kiemelten, valamilyen saj�t nyelvezeten "besz�lget" fajtat�rsaival.

Az ilyen �llati kommunik�ci� megfigyel�se is rendk�v�l �rdekes k�vetkeztet�sek levon�s�ra adhat alkalmat, m�g �rdekesebb azonban az a m�d, ahogy az azonos �l�helyeken osztoz� k�l�nb�z� fajt�khoz tartoz� �llatok kialak�tott�k a fajtak�zi kommunik�ci�s jelz�srendszer�ket. Az afrikai szavann�n legel�sz� zebracsorda k�pes meg�llap�tani a k�zel�ben tart�zkod� ragadoz�kr�l, hogy azok �hesek-e, avagy j�llakottak, s ha �hesek, vajon �ket v�lasztja-e ki, vagy m�s zs�km�ny�llat �ll �rdekl�d�se homlokter�ben. Ebben az esetben term�szetesen nincs sz� arr�l, hogy mondjuk az oroszl�nok ezt az inform�ci�t meg akarn�k osztani a zebr�kkal - �nk�ntelen�l is el�rulj�k azonban viselked�s�kkel, gesztusaikkal.

Enn�l is �rdekesebb a domesztik�lt �llatok kommunik�ci�ja. Alapvet�en most is arr�l van sz�, hogy az azonos �letteret megoszt� �llatok - r�szben saj�t �rdek�kben - megtanulj�k egym�s nyelv�t, bele�rtve az ember�t is. Term�szetesen arr�l sz� sincs, hogy h�zi�llataink elvont gondolkod�sra lenn�nek k�pesek, �s meg�rten�k ilyen jelleg� k�zl�seinket, igenis meg�rtik azonban a r�juk vonatkoz�, vagy sz�mukra inform�ci�tartalommal b�r� jelz�seinket. Az emberrel folytatott kommunik�ci�ban k�l�n�sen kit�nnek a vadon is k�z�ss�gekben, t�rsadalmakban �l� �llatok, p�ld�ul a kutya, �s a l�. Ennek oka egyr�szt az, hogy eleve �rtelmes l�nyek, m�sr�szt kett�j�ket �vsz�zadokon kereszt�l haszn�lta az ember munkat�rsk�nt, �gy a vel�k folytatott kommunik�ci� fontosabb volt, mint a t�bbi h�zi�llat eset�n.

Vizsg�ljuk meg kicsit k�zelebbr�l ezen �llatok, �s az ember k�z�tt kialakult kommunik�ci�s s�m�kat. Felismerve azt a t�nyt, hogy mindk�t �llat alapj�ban v�ve k�z�ss�gi l�ny, s mindkett�nek van a fajt�j�n bel�l haszn�lt saj�t nyelve, els� gondolatunk az lehet, hogy az ember, mint fels�bbrend� kommunik�ci�ra k�pes teremtm�ny, egyszer�en megtanulta ezen �llatok saj�t, nyilv�n egyszer�bb nyelv�t. Err�l azonban sz� sincs! Val�j�ban az lenne a meglep�, ha �gy lenne. Mi�rt is van sz�ks�g ugyanis a fajt�n, a k�z�ss�gen bel�li kommunik�ci�ra? Tulajdonk�ppen az�rt, hogy min�l kevesebb, az egyedek er�forr�sait feleslegesen rabol� torzsalkod�sra, m�g kev�sb� esetleg hal�los k�zdelemre legyen sz�ks�g, s m�gis �rv�nyes�lj�n az �l�vil�g alapvet� m�k�d�s�ben vil�gosan felismerhet� darwini rendez� elv, a szelekci�, melyet r�viden �gy fogalmazhatunk meg, hogy a leg�letreval�bb, a k�r�lm�nyekhez legjobban alkalmazkod� egyednek kell tov�bb�r�k�tenie g�njeit. Az emberrel folytatott kommunik�ci�nak azonban alapvet�en m�s c�lja van, �gy m�s k�zl�sekre, m�s jelleg� inform�ci�k �tad�s�ra van sz�ks�g.

Ezek ut�n nyilv�n az a meg�llap�t�s sem meglep�, hogy a kommunik�ci� �rv�nyes jelz�srendszere f�gg att�l, hogy az ember mire haszn�lja az �llatot. M�sk�nt kommunik�l a juh�sz a terel�kuty�val, mint a rend�r az �rz�-v�d� kuty�val, m�s jelz�seket adunk a h�tasl�nak, mint az ig�snak, stb. Az ember k�zl�s�re az �llatok term�szetesen valamilyen m�don reag�lnak. Kijelenthetj�k, hogy az ember ann�l hat�konyabban k�pes az �llatot az adott szerepben haszn�lni, min�l jobban odafigyel az �llat jelz�seire, viszontv�laszaira. Az �llat sem b�jhat ki ugyanis a b�r�b�l, �s nem k�pes levetkezni a saj�t faj�ra jellemz� k�zl�srendszer�t, amellyel el�rulja hangulat�t, �rz�seit, s amely lehet�v� teszi j�v�beni cselekedeteinek r�vid t�v� el�rejelz�s�t is.

Amennyiben valaki az ember �s az �llat k�z�tti kommunik�ci�t tranzit�vk�nt k�pzeli el, s�lyosan t�ved. B�rmilyen kit�n�en megtanulja valaki a lovagl�shoz sz�ks�ges, �gynevezett "seg�ts�gek" nyelv�t, s b�rmilyen egy�rtelm�en is k�pes ezek seg�ts�g�vel k�z�lni a l�val a saj�t akarat�t, ez �nmag�ban kev�s. A l� ugyanis f�ggetlen, �rz� l�ny, akinek saj�t akarata, �s bizonyos fok� d�nt�si szabads�ga van. Val�j�ban a maga f�l-m�sf�l tonn�j�val, sokkal fejlettebb izomzat�val, gyorsabb reflexeivel b�rmikor k�nnyed�n legy�zhetn� az embert. Tulajdonk�ppen kisebbfajta csod�nak is tekinthetj�k, hogy ennek ellen�re mennyire k�nnyed�n hajland� al�vetni mag�t az ember akarat�nak, mennyire k�nnyen fogadja el az embert ur�nak �s parancsol�j�nak.

Term�szetesen megvan ennek is a magyar�zata. A l� alapvet�en zs�km�ny�llat, amely t�pl�lkoz�s k�zben (l�v�n le kell hajtania a fej�t, s �gy nem tudja k�mlelni k�rnyezet�t) �ltal�ban v�dtelenebb. �ppen ez�rt szervez�d�tt csord�kba, ez�rt alak�totta ki a k�z�ss�get - sokuk k�z�l mindig van, aki �ppen figyel, mik�zben a t�bbi legel. K�z�ss�g eset�n azonban �hatatlanul ki kell alakulnia egyfajta hierarchi�nak; minden t�rsas l�ny eset�n megfigyelhetj�k, hogy vannak domin�ns egyedek, �s vannak al�vetettek. A legt�bbsz�r bonyolult al�rendelts�gi viszonyokat l�thatunk. Sz�mos fajta eset�n, �gy a l�n�l is, a magasabb rang, k�l�n�sen a vez�ri rang azonban felel�ss�ggel, teh�t nagyobb stresszel is j�r. Ezt a felel�ss�get ez�rt a l� nagyon is sz�vesen �truh�zza m�sra, p�ld�ul az emberre is.

A felel�ss�g ilyet�n �truh�z�sa alapvet�en bizalmi k�rd�s. A l� bizalm�t viszonylag k�nny� elnyerni - az egyszer elj�tszott bizalmat azonban szinte lehetetlen visszaszerezni. A lovasnak saj�t �rdek�ben min�l pontosabban meg kell ismernie lov�t, �s min�l foly�konyabban kell besz�lnie a nyelv�t. Az ember �s a l� egy�ttm�k�d�se sor�n teh�t a kommunik�ci�nak interakt�vnak kell lennie. Ezt az �ll�t�st ak�r �ltal�nos�thatjuk is, amely b�rmely �llatokkal v�gzett tev�kenys�g eset�n igaz marad.

Vizsg�ljuk most meg, hogy a lovas �s a l� k�z�tt milyen m�dszerek seg�ts�g�vel zajlik a kommunik�ci�. A lovas alapvet�en mozdulatokkal, �rint�ssel, tests�ly�val, kisebb m�rt�kben vez�nyszavakkal ir�ny�tja a lov�t. A l� rendk�v�l �rtelmes �llat, �s ezen jelz�seket k�l�n-k�l�n is k�pes meg�rteni. A legt�bbsz�r azonban egyszerre t�bb jelz�st adunk a l�nak, aki az egym�st meger�s�t� jelz�sekb�l sokkal gyorsabban �s sokkal pontosabban �rti meg a parancsot, mintha csak egyik�ket adtuk volna. Term�szetesen �ssze is zavarhatjuk a lovat, ha t�bb, egym�snak ellentmond� utas�t�st adunk neki. A l� erre �gy reag�l, hogy sokkal t�tov�bban hajtja v�gre ezek valamelyik�t, legink�bb az �ltala legk�nyelmesebbnek v�lt m�veletet.

A l� kommunik�ci�ja alapvet�en testtart�sb�l, illetve bizonyos egyszer� mozg�sokb�l �ll. A lovasok ezt p�ld�ul �gy fogalmazz�k meg, hogy "�tadja a h�t�t", vagy "hatty�nyaka van" - mindkett� biztos jele annak, hogy a l� elfogadja lovas�t, �s igyekszik v�grehajtani az utas�t�sait. A l� f�le is rendk�v�l fontos inform�ci�forr�s. Ha lesunyja a f�l�t, akkor t�mad�sra k�sz�l, vagy fenyegetve �rzi mag�t - de mindenk�ppen valamilyen er�szakos cselekedetre kell felk�sz�ln�nk. Ha f�lei tart�san el�re �llnak, akkor val�sz�n�leg nem figyel a lovas�ra, esetleg k�sz�l valamire - ilyenkor a lovas jobban teszi, ha k�l�n�sen odafigyel. Ha a l� egyik f�le nagyj�b�l a lovas fel� fordul, a m�sik f�le pedig erre-arra fordul (id�nk�nt felcser�lve a k�t f�l szerep�t), akkor a l� elfogadja lovas�t, �s figyel r�. A lovas ezt el� tudja seg�teni azzal, hogy besz�l a l�hoz, vagy m�s m�don fenntartja a figyelm�t. Tulajdonk�ppen mindegy, hogy mit mond - a l�nyeg itt az inton�ci�, amellyel k�z�lhetj�k h�tasunkkal �rz�seinket, v�lem�ny�nket - nyugtathatjuk, b�ntethetj�k, figyelmeztethetj�k �t egyar�nt.

M�g az ember ak�r vez�nyszavakkal, ak�r csak a hangulatot k�zvet�t� vagy felid�zni sz�nd�koz� besz�ddel is kommunik�l, addig a l� viszonylag ritk�n ad ki hangot az emberrel folytatott kommunik�ci�ja sor�n. El�fordul persze, hogy felnyer�t - ez azonban a legt�bbsz�r m�s lovaknak sz�l� jelz�s. Ember eset�n a "r�h�g�s" nev� hangot adhatja ki kifejezett jelz�si c�lzattal, legt�bbsz�r megel�gedetts�g�t, vagy egy j�l siker�lt tr�fa feletti �r�m�t mutatva �gy ki. Ez a tr�fa id�nk�nt meglehet�sen "goromba" is lehet - jaj azonban annak az embernek, aki ilyenkor megb�nteti a lovat! Val�sz�n�leg hossz� id�re, tal�n �r�kre elvesz�ti vele a bizalm�t. A l� ilyen �rtelemben r�ad�sul hossz� eml�kezet�, �s meglehet�sen bossz��ll� teremt�s is. K�pes a 10 �ve nem l�tott embert is felismerni, �s t�rleszteni neki a m�ltbeli s�relmek�rt.

A l� �ltal adott hangjelz�sek hi�nya is magyar�zhat� azzal, hogy � alapvet�en zs�km�ny�llat, �gy nem c�lszer� t�ls�gosan felh�vnia mag�ra a figyelmet. Egy ragadoz� eset�n m�s a helyzet, hiszen azok - p�ld�ul hajt�s k�zben - sokkal gyakrabban adnak ki hangot. Val�ban, ha megvizsg�ljuk a szint�n h�zias�tott kutya jelz�srendszer�t, sokkal t�bb hangjelz�st tal�lhatunk benne - m�ghozz� olyan hangjelz�seket, amelyeket a kutya kifejezetten az emberrel val� kommunik�ci�hoz fejlesztett ki.

A l� �s lovasa k�z�tti kommunik�ci� fenti le�r�sa term�szetesen a m�r betan�tott, szaksz�val belovagolt lovak, �s gyakorlott lovasok eset�n igaz. Megfigyelhet�, hogy azok a belovagolt lovak, akiket kezd� lovasok betan�t�s�ra haszn�lnak, sokkal kev�sb� hajtj�k v�gre a lovas bizonyos utas�t�sait. Egyes kezd�kre jellemz�, hogy �lland�an belekapnak a sz�rba - a l� sz�m�ra ez a meg�ll�sra felsz�l�t� egyik jelz�s. A kezd�k �ltal gyakran lovagolt l� azonban csak akkor veszi ezt meg�ll�t� jelz�snek, ha m�s seg�ts�gek is er�s�tik a hat�s�t, illetve ha k�l�n�sen egy�rtelm� a jelz�s (nagyon er�sen h�zz�k a sz�rat).

A lovagl�snak megvan a maga saj�t, kialakult nyelve - azonban minden ember a csak re� jellemz� "akcentussal" besz�li azt. B�rmely l� k�pes a lovas saj�t jelz�srendszer�t gyorsan megtanulni, �s az egyes lovasok k�z�tt k�l�nbs�get tenni. Ennek term�szetesen vannak korl�tai. Ha egy lovat r�szoktatunk arra, hogy a "csib�sz" felki�lt�sra ugorj�k be v�gt�ba, akkor egy gyan�tlan lovassal a h�t�n is megteheti ezt, ha egy �ltala parancsad�k�nt elfogadott szem�ly kiadja neki ezt a vez�nysz�t. Mindenk�ppen megfigyelhet� azonban, hogy l� �s lovasa k�z�tt akkor a leghat�konyabb a kommunik�ci�, ha a lovat m�s nem lovagolja, a lovasa viszont sok id�t t�lt el vele egy�tt. Az egy�tt t�lt�tt id� nem felt�tlen�l jelenti azt, hogy �lland�an lovagolni kell a lovat, s�t! A l� sz�m�ra egy alapos lekef�l�s, esetleg lecsutakol�s sokkal t�bbet jelent, mint ak�rh�ny �rai egy�ttdolgoz�s (lovagl�s). A l�nyeg az, hogy a lovas min�l t�bbet foglalkozz�k a l�val - ez is r�sze ugyanis a kettej�k k�z�tti kommunik�ci�nak, �s tov�bb er�s�ti a felt�tlen�l sz�ks�ges bizalmat.

M�g �rdekesebb a m�g be nem lovagolt lovak betan�t�sa, amit - a dolog term�szet�b�l ad�d�an - csak gyakorlott, �s ilyen t�ren tapasztalatokkal rendelkez� lovas v�gezhet. Gondoljunk arra, hogy a l�, mint zs�km�ny�llat, felt�tlen meg kell b�zz�k abban, akit a h�t�ra enged. A l� ugyanis ekkor m�r nem k�pes hat�konyan v�dekezni, de elfutni sem. R�gen "bet�rt�k" a lovakat - mint a sz� is mutatja, tulajdonk�ppen megt�rt�k ellen�ll�s�t, r�k�nyszer�tett�k a lovas elfogad�s�ra. Ma m�r sokkal jobb m�dszer �ll ehhez rendelkez�s�nkre - s ezt a m�dszert a lovak t�rsadalm�nak alapos megismer�se, a l� saj�t fajt�rsaival folytatott kommunik�ci�j�nak megfigyel�se adta a kez�nkbe.

Alapvet�en most is a l� bizalm�nak elnyer�s�r�l van sz�. Ehhez - b�rmilyen meglep� is - el�sz�r fenyegetn�nk kell a lovat. Az ember erre alkalmas - f�l�nk �lland�an lelapul, a l� sz�m�ra "lesunyt f�l�ek" vagyunk, ami az � nyelv�n azt jelenti, hogy er�szakos cselekedetre k�sz�l�nk. Ez hangs�lyozhat� azzal, hogy �lland�an teljes test�nkkel fel� fordulunk, �s fenntartjuk vele a szemkontaktust. Amennyiben egy l� helytelen�l viselkedik a m�nesben, a domin�ns egyed els�k�nt ki�zi onnan, majd pontosan a fenti gesztuscsoporttal tartja tov�bbra is t�vol. A ki�z�tt l� erre azzal reag�l, hogy elkezd k�r�zni a m�nes k�r�l, egyre lejjebb ereszti az orr�t, esetleg elkezd "csammogni" (r�g� mozdulatokat v�gezni). Ezzel tulajdonk�ppen azt k�zli, "�n egy b�k�s f�ev� vagyok, nem b�ntok senkit". (Csik�kn�l k�l�n�sen gyakran figyelhet� meg a fenti megal�zkod�st jelent� gesztus.) Amikor az alfa egyed - aki mindig egy kanca, a "domina" - megb�k�l vele, akkor megsz�nteti a szemben�ll�st, oldal�val fordul fel�, mire a kegyelmet kapott l� visszat�rhet a t�bbiek k�z�.

A belovagl�s el�tt az azt v�gz� embernek is alapvet�en �gy kell viselkednie, mint az alfa egyednek. Ehhez olyan kar�mra van sz�ks�g, amely kiz�rja a k�lvil�got - a l� ugyanis t�rsas l�ny, s ha senki m�s nincs, akkor az embert is hajland� elfogadni t�rsk�nt, csak egyed�l ne kelljen maradnia. Els�k�nt az - egy�bk�nt is bizalmatlan - l� fel� kell fordulni, fenntartani vele a szemkontaktust. A l� egy id� ut�n megal�zkodik. Bizonyos id� eltelt�vel el kell t�le fordulni, �s nem is szabad �t figyelni - a l� mag�t�l odamegy az emberhez, "csatlakozik". Ez a folyamat persze nem egy-k�t perc alatt zajlik le, de meglep�en hamar (f�l/egy nap) alatt el lehet �rni a csatlakoz�st. Ez m�g nem a belovagl�s, legfeljebb a kezdete, de a bizalom kezdeti megszerz�se, majd egyre nagyobb m�rt�k� meger�s�t�se ut�n a megfelel� technik�kkal, lehet�leg a pozit�v meger�s�t�s m�dszer�vel az is megkezdhet�. Az �gy felk�sz�tett l� viszont sokkal megb�zhat�bb t�rsunk lesz, mint az er�vel bet�rt - hacsak k�s�bb el nem j�tsszuk a bizalm�t.

A fenti m�dszer le�r�sa term�szetesen rendk�v�l v�zlatos. Aki sikert akar el�rni, annak min�l gondosabban tanulm�nyoznia kell azt a nyelvet, amit a lovak egym�s k�z�tt besz�lnek. Az ismerked�s kezdeti szakasz�ban erre az�rt van sz�ks�g, mert a l� m�g nem tanulta meg az ember nyelv�t; m�rpedig ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamednek kell a hegyhez mennie. M�g egy �rdekes megfigyel�sre �rdemes r�viden kit�rni. A k�rd�s az, hogy b�rmely eg�szs�ges ember k�pes lehet-e a l�val folytatott kommunik�ci�ra. A v�lasz tulajdonk�ppen igen, de azzal a megszor�t�ssal, hogy azonos kommunik�ci� eset�n is a l� az esetek nagy sz�zal�k�ban sokkal ink�bb k�pes al�vetni mag�t egy f�rfinek, mint egy n�nek. Ennek pontos oka nem ismert. Val�sz�n�s�thet�, hogy itt is a f�rfiak �s a n�k alapvet� �rt�krendi �s viselked�si k�l�nbs�g�r�l lehet sz� - a f�rfi az�rt fog ink�bb uralkodni a lovon, mert erre er�s k�sztet�st �rez, mert eleve uralomv�gy�. Nagyon sok kit�n�en lovagl� h�lgy van, azonban �ket a l� jobban partnernek tekinti, mint az azonos kvalit�s� f�rfiakat. Ett�l m�g v�grehajtja az utas�t�sait, de viselked�s�n akkor is jobban tetten �rhet� az id�nk�nti ellenszeg�l�s, a "l�zad�s".

Ennyi ismeret birtok�ban ak�r meglep�nek is vehetj�k, hogy m�s �llatokkal val� t�bb �vezredes egy�tt�l�s ut�n mi�rt hitt�k m�gis sok�ig azt, hogy "az �llatok nem besz�lnek" - mik�zben sokszor, sokan kijelentett�k azt is, hogy "a kuty�m annyira �rtelmes, szinte megsz�lal". Ennek oka az, hogy sok�ig csup�n a sz�beli k�zl�st tekintett�k kommunik�ci�nak. Ma m�r tudjuk, hogy az emberi kommunik�ci�nak a testbesz�d a mai napig k�zel fel�t adja, meger�s�theti vagy gyeng�theti a sz� �ltal hordozott inform�ci�t.

Elmondhatjuk teh�t, az ember a h�zias�tott �llatok legt�bbj�vel kialak�tott egy olyan k�z�s nyelvet, amelyet valamennyire mindketten besz�lnek. A hozz� legk�zelebb �ll� k�t l�nnyel, a kuty�val �s a l�val k�l�n�sen gazdag sz�kincs� nyelven kommunik�l. Megfigyelhetj�k azonban azt is, hogy az �llatok �ltal�ban jobban besz�lik az adott nyelvet, mint az emberek - m�g akkor is, ha az ut�bbiaknak gyakran van dolguk ezzel az �llatcsoporttal. Ahhoz k�pest, hogy egy embernek mennyi id�re van sz�ks�ge ahhoz, hogy t�bb�-kev�sb� k�pes legyen besz�lni, vagy legal�bb meg�rteni a lovak nyelv�t, a l� sokkal gyorsabban elsaj�t�tja az ember �ltal r�k�nyszer�tett nyelvet. Ilyen �rtelemben v�ve teh�t �gy t�nik, az �llatok �rtelmesebbek n�lunk. Ez a gondolat tal�n eretneknek t�nik, de val�sz�n�leg �rdemes lehet elt�n�dni rajta, val�ban �gy van-e, s val�ban ezt akarjuk-e.