El�sz�r is tiszt�zzuk: mi is a pata, �s milyen pat�kat ismer�nk, azaz milyen csoportokra oszthatjuk a k�l�nf�le pat�kat. A pata a szarutokot �s a benne l�v� k�pleteket jelenti. Ezt nem lehet el�gszer hangs�lyozni, ugyanis az ember k�nnyen megfeledkezik arr�l, hogy a "pata" fogalom nemcsak azt takarja, amit l�tunk (vagyis a szarutokot), hanem azt is, ami bel�l van (vagyis a benne l�v� k�pleteket - csontot, izmokat stb.) Szab�lyos a pata akkor, ha az el�ls� v�gtagon 45 fokos d�l�si sz�g�, a k�ls� oldala �veltebb, a bels� oldala kev�sb� �velt �s kev�sb� ter�lt, meredekebb. A h�tuls� pat�kon a d�l�si sz�g az el�ls�n�l nagyobb, 55-60 fokos. Az el�ls� pata mindig �veltebb, a h�tuls� meredekebb - ezt nevezz�k sz�v alak� pat�nak is. A jobb �s bal oldali pat�k term�szetesen egym�s t�k�rk�pei. Hogyan oszt�lyozzuk a pat�kat? Az oszt�lyoz�s alapja, hogy a pata szab�lyos, szab�lytalan, vagy beteg-e. �rtelemszer�en minden olyan pat�t, amely a szab�lyost�l elt�r, m�r a szab�lytalan pat�k k�z� sorolunk, de fontos megjegyezni, hogy ha egy pata szab�lytalan, az m�g nem jelenti azt, hogy beteg is. Mi a k�l�nbs�g a szab�lytalan �s a beteg pat�k k�z�tt? Szab�lytalan teh�t minden, ami a szab�lyost�l elt�r, �gy p�ld�ul a keskeny pata illetve ennek ellenkez�je, a ter�lt pata, de a szab�lytalans�g lehet diagon�lis is, amikor a pata �tl�san terhel�dik. Sok esetben �sszet�vesztik a szab�lytalan �s a beteg pata fogalm�t, pedig m�g egy szab�lytalan pat�t - a szab�lyost�l val� elt�r�sek ellen�re - eg�szs�gesnek tekinthet�nk, addig a beteg pata kialakul�s�ban valamilyen k�ls� t�nyez� j�tszik szerepet. Gyakori eset p�ld�ul, hogy a keskeny pat�t �sszekeverik a sz�k pata fogalm�val, pedig m�g a keskeny pata eg�szs�ges, csak �pp a szab�lyost�l elt�r, addig a sz�k pata m�r a beteg pat�k kateg�ri�j�ba tartozik. Vizsg�ljuk meg ezt az esetet r�szletesen! Mi jellemzi a keskeny pat�t? Keskeny pat�r�l akkor besz�l�nk, amikor a p�rtasz�l nyomvonala, nagys�ga, m�rete megegyezik a hordoz�sz�l nyomvonal�val. Ebben az esetben a pata �gy n�z ki, mint egy cs�, hi�nyzik az a s�torszer� form�ja, amely a szab�lyos pat�n�l l�that�. �gy nem ter�l egy kicsit sz�t a talajon, mint ahogyan egy szab�lyos pata, emiatt nincs is j� talajfog�sa. Mindezek ellen�re a keskeny pata tulajdonk�ppen eg�szs�gesnek tekinthet�. Mi jellemzi a sz�k�lt pat�t? Ahhoz, hogy megvizsg�ljuk a sz�k�lt pata k�ls� jegyeit, k�pzeletben emelj�k fel egy l� l�b�t, �s a talptestet magunk fel� ford�tva n�zz�k meg annak alakul�s�t. A talptesten megkeresve a pata k�t legsz�lesebb pontj�t, az ezt �sszek�t� k�pzeletbeli egyenest nevezz�k indifferens s�knak. (Az indifferens s�k helyzete �ltal�nosan nem meghat�rozhat�, hiszen nincs k�t teljesen egyforma pata, �gy a k�t legsz�lesebb pont �s az azt �sszek�t� k�pzeletbeli egyenes helyzete is pat�nk�nt k�l�nb�z�.) Az indifferens s�k m�g�tti ter�leten a sarokt�masz ir�ny�ban (ez a ter�let mag�ban foglalja a k�t oldalfalat �s a k�t sarokt�maszi r�szt) m�k�dik a patamechanizmus. Ha ez a ter�let �sszesz�k�l, akkor a ny�rtest is zsugorodik, vagyis az indifferens s�k m�g�tti r�szen a sarokt�masz ir�ny�ba sz�k�l a pata. Ez a sz�k�lt pata m�r a beteg pat�k - sajnos igen n�pes -csal�dj�ba tartozik. Mit�l alakulhat ki a sz�k�lt pata? A leggyakoribb oka, ha a pat�t rosszul szab�lyozza a kov�cs, �s hegyessz�g� pat�t alak�t ki. Ez k�tf�le m�don lehets�ges. Az egyik, amikor a hegyfalat t�ln�tten meghagyja, a m�sik, ha a sarokt�maszb�l t�l sokat vesz el. Term�szetesen az is el�fordulhat, hogy ugyanakkor, amikor a sarokt�maszb�l t�l sokat, akkor a hegyfali r�szb�l pedig t�l keveset szed el a kov�cs. Emiatt a sarokt�masz lejjebb ker�l a norm�lisn�l, �s hegyessz�g�s�g alakul ki a hegyfal ir�ny�ban. Ilyenkor a pata d�l�si sz�ge megv�ltozik, a szab�lyos 45 fok (el�ls� pata) illetve 55-60 fok (h�tuls� pata) helyett a d�l�si sz�g ak�r 15-20 fokosra is megv�ltozhat. Milyen probl�m�t okoz a sz�k�lt pata? Kezdj�k megint a legelej�n: mi is a pata? A szarutok �s a benne l�v� k�pletek. A szarutoknak rendk�v�l nagy a szerepe, �pp ez�rt ha a szarutok form�j�t jelent�sen megv�ltoztatjuk, ez mag�val hozza a benne l�v� k�pletek helyzet�nek megv�ltoz�s�t is. Ha megn�zz�k egy �polt, eg�szs�ges pata metszet�t, azt l�thatjuk, hogy a szaruk�pz�dm�ny a hegyfal ir�ny�ban vastagabb, a sarokt�masz ir�ny�ban pedig v�konyodik a szarutok. Ha pedig v�konyodik, akkor egy�rtelm�, hogy az ellen�ll�k�pess�ge is cs�kken. Amennyiben a kov�cs hegyessz�g�re alak�tja ki a pat�t, r�ad�sul ismerj�k a szarutok ellen�ll�k�pess�g�nek k�l�nbs�geit az egyes r�szeken, k�nnyen meg�rthetj�k, hogy ebben az esetben a benne l�v� k�pletek fesz�lnek. A fel�letes �s a m�ly ujjhajl�t� izom a benne l�v� k�pletekhez tapad. Ha hegyessz�g� a pata, akkor az h�tulr�l fesz�l, ha pedig fesz�l, akkor mint egy k�t�l, �sszeh�zza a benne l�v� k�pleteket. Ez pedig azt eredm�nyezi, hogy a k�t oldalfal, amely ellen�ll�k�pess�ggel nem rendelkezik, �sszeh�z�dik. Hogyan el�zhet� meg a sz�k�lt pata kialakul�sa? Mivel a leggyakoribb kiv�lt� ok a rossz pataszab�lyoz�s, ez�rt �rtelemszer�en ne akarjuk "h�zilag" megoldani a pataszab�lyoz�st m�g a l�tsz�lag probl�mamentes lovak eset�ben sem, hanem mindig forduljunk szakemberhez! De a sz�k�lt pata kialakul�s�nak egy�b kiv�lt� okai is lehetnek, amelyek elker�lhet�ek lenn�nek. Az egyik ilyen kiv�lt� ok, ha folyamatosan t�l kem�ny talajon haszn�lj�k a lovat, futtatj�k, meger�ltetik. Ez gyakran �gy k�vetkezik be, hogy az addig rendszeresen patkolt lovat hirtelen patk� n�lk�l dolgoztatj�k az addigihoz hasonl� m�rt�k� terhel�ssel, �gy az am�gy gyenge ellen�ll�k�pess�g� szarutok megterhel�se a pata sz�k�l�s�hez vezet. Azonban ak�r a pata�pol�s elhanyagol�sa is vezethet ehhez a probl�m�hoz, ugyanis az �polatlan, gondozatlan pat�n�l k�nnyen kialakul a ny�rrothad�s, ami azzal j�r, hogy a sarokt�masz ir�ny�ban f�jdalmas gyullad�s j�n l�tre. A f�jdalmas r�szt term�szetesen igyekszik k�m�lni a l�, a hegyfali r�szt terheli ink�bb, �s a folytonos fesz�t�s szint�n a pata besz�k�l�s�t eredm�nyezheti. Forr�s: Pointernet